Értsd , ne csak olvasd :)

  2013.04.03. 13:01

Az eredményes munkához a kiképző-kutya team kölcsönös információcserét alakít ki. Már a kiválasztáskor a kölyök magatartását figyelve megpróbál a vevő következtetni a későbbi tulajdonságokra. Minden kutya egyéniség. A fajra jellemző általános viselkedésformákat (etogram) nem elég megismerni, értelmezni is kell. A kutyákat tanulmányozva apróbb, nagyobb eltéréseket fedezhetünk fel a fajták és az egyedek között. A kölyök hangjelzései és testbeszéde elárulják a vágyait, kívánságát, ösztönállapotát. Szerintem nem tekinthető emberiesítésnek, ha egyszerűen arról beszélünk, hogy kutyánk örül, játszani, enni akar, vagy éppen fél valamitől. A kutya ezekkel a hang- és vizuális jelekkel kommunikál fajtársaival, illetve az emberrel. A kölyök már az első együtt töltött órában figyel minket, meg akarja érteni a jelzéseinket. Egy összeszokott pár már igen kifinomult információcserét folytat. Apró, avatatlan szem számára szinte észrevehetetlen utasítást is pontosan végrehajt a kutya. Csányi professzor a kommunikációt tanulmányozva összeállított egy nagyon egyszerű kutyanyelvtant:

 

1. A kutyák által megértett kommunikáció mindig akciókról szól.

2. Vannak a kutya által kívánt, faji sajátosságait tükröző veleszületett

akciók. Ezek a menni, szagolgatni, keresni, üldözni, megfogni, enni,

ugatni kifejezésekkel leírható akciók, valamint a gazdával, más szemé-

lyekkel, illetve más kutyákkal való szociális kontaktus felvételére

irányuló tevékenységek.

3. Vannak tanult akciók, mint amelyeket például a "Hopp!", a

"Feküdj!", a "Hozd!" jelzések írnak le.

4. Vannak az akciókat irányító jelek, mint a nevek, az "Ide!", a

"Bele!", az "Arra!", és az "Erre!" kifejezések.

5. Az akciókra utasítani lehet, illetve azokat gátolni lehet.

6. A jelek lehetnek hangjelek, mozdulatok, vagy tárgyak.

Kezdetben csak egyszerűbb jelzéseket, hangjeleket használjunk. A ránk figyelést, a szemkontrollt kezdettől fogva következetesen alkalmazzuk. Természetesen a kutya e nélkül is kiképezhető, de ha célunk, a figyelmes, jól vezethető kutya és azt szeretnénk, hogy az engedelmes gyakorlatok közben végig ránk figyeljen, érdemes a kondicionálását korán elkezdeni. A kiskutya így megtanulhatja, hogy ha szeretne valamit megkapni, az engedély az arcunkból „jön”. Például, az etetést használjuk fel arra, hogy miközben az operáns tanulás módszere szerint csak akkor tesszük elé az ételt, ha leül, azt is követeljük meg, hogy miután leült a szemünkbe nézzen.

A kölyök a tálat megpillantva, ugrálva igyekszik az ennivaló közelébe jutni. Nyugodtan állva maradunk és türelmesen ismételgetjük az „Ülj!” hangjelet. Az első néhány alkalommal elégedjünk meg azzal, ha leül, és rögtön adjuk oda az ételt. Rövidesen kialakul a reflex és az etetőtál megpillantását összekapcsolva a hangjellel a kutya gyorsan és lelkesen ül le. Most következhet a szemkontaktus kialakítása. Ne adjuk azonnal az ennivalót, hanem a nevét és/vagy egy pisszegést (csettintést, cuppantást, köhintést stb.) hallatva arra ösztönözzük, hogy ránk nézzen.

A kívánt viselkedést - a szemünkbe nézést -, nem elég azzal megjutalmazni, hogy megkapja a vacsoráját. Amikor ránk néz, dicsérjük meg („Jól van okos!” vagy „Bravó!”, „Tied!” stb. - kinek mi a kedves szó) és csak utána jutalmazzuk. Ennek az a szerepe, hogy megtanulja, dicsérettel, vezényszóval kap engedélyt, ha kér valamit. E nélkül ugyan elsajátítja a szembenézést, de rögtön utána újra a vágyainak tárgyát fogja figyelni. Továbblépni csak akkor szabad, ha a következetesség és a kitartás eredményeként kialakult a kívánt viselkedés. A következő lépés a tanultak kiterjesztése más helyzetekre. A kiskutya szeretne kimenni a kertbe, sétálni az utcára, beszállni az autóba, labdázni, vagy csemegézni akar. Ezek mind olyan erősen motivált (motiválható) magatartásformák, melyekkel instrumentális kondicionálások végezhetők.

......

https://docs.google.com/file/d/0B2-3MDnZl6tuMWpibUg0T3R2VG8/edit?pli=1