A kutató napfénytől elzártan nevelt kutyákon mutatta ki, hogy kell legyen valami zsírban oldódó vitamin, ami erősíti a csontokat, ill. aminek hiánya esetén a csontok törékennyé válnak. Hamarosan arra is rájöttek, hogy ez az anyag napfény hatására keletkezik: angolkóros patkányokat napfénynek kitett bőrdarabokkal etettek, s a patkányok meggyógyultak. Amikor azonban az 1930-as években izolálták a vitamint, kiderült, hogy ez valójában egy hormon, amely napfény hatására szintetizálódik a bőrben. De már ekkor örökre rajtaragadt a vitamin jelző. Gondos anyák ettől kezdve tunkolták gyermekükbe az undorító ízű csukamájolajat. Persze minden kultúrafüggő, Flaherty �Nanuk az eszkimó� című filmjében látható a kis eszkimó fiúcska, aki minden amerikai anyuka álmává vált, mert az első kanál olaj után száját megnyalva kért még egyet.

A D vitaminról gyorsan kiderült, hogy legalább három változata van, s a leghatékonyabb változat, a D3 termelődik napfény hatására. A tabblettában szedett, vagy a tejbe, élelmiszerekbe pótlásként kerülő szintetikus D vitamin a D2 változat, amely közel nem olyan hatásos, mint a napfény hatására bőrünkben kialakuló vitamin. A D vitaminok többek közt a kálciumanyagcserét szabályozzák a szervezetben, de nemcsak az csontépülésben, hanem az immunrendszer működésében, a vérképződésben és az izomműködésben is meghatározó szerepet játszanak.

Az utóbbi évtizedekben bőrgyógyászok rutinszerűen ejtik pánikba a napozni igyekvőket, bőrrákkal riogatva őket. Kétségtelen, hogy a leégés káros, mutációkhoz vezet a bőrben, amely a rák melegágya. De a normál napozás nem káros. A bőrrák kialakulásában nem is annyira a napnak, hanem az utóbbi száz évben ugrásszerűen megnőtt omega-6 zsírsavfogyasztásnak van nagy szerepe. Omega-6 van a főzőolajokban, a margarinban, a normál zsírokban.

Ugyanakkor egyre meggyőzőbb eredmények bizonyítják, hogy a napfény létszükséglet, többek közt a D vitamin szükséglet fedezésére. Kicsit furcsa is, ha belegondolunk, hogy elődeink folyamatosan ki voltak téve a napsütésnek, az emberiség mégsem halt ki bőrrákban. Egyrészt, akik napfényre könnyen kaptak bőrrákot, azok kihullottak az idő rostáján, másrészt nyilván nem véletlen alakult úgy, hogy a D vitamin szintéziséhez napsütés kell.

Akkor mi ez az állandó aggodalmaskodás? Sajnos a �tudomány mai állása� mindig a 10-20-30 évvel azelőtti álláspontot tükrözi, amikor az orvos végzett az egyetemen. Az orvostudomány telis-tele van meghaladott, vagy soha nem igazolt mítoszokkal.

A tudomány valóban �mai állása� kicsit mást gondol már erről.

Amerikában vizsgálták a reprodukciós szervek (mell, méh, petefészek, prosztata, here) és az emésztőrendszerbeli (elsősorban a vastagbél) rák előfordulását a lakosság körében, és Délről Észak felé haladva a csökkenő napsütéses órák számával fordított arányban növekedett a rákos megbetegedések előfordulása. Mivel a feketéknek sokkal több napsütésre van szükségük ugyanannyi D vitamin előállítására, náluk a rákos megbetegedések aránya jóval nagyobb. Egy másik vizsgálatban az egész világon érvényesnek találták azt az összefüggést, hogy minél délebbre élt valaki, annél kisebb esélye volt a mellrákra. Genetikai vizsgálatok az összefüggés gyökerére is rámutattak: a mellrák szempontjából azok a nők veszélyeztetettek, akikben a D vitamin hasznosítását szabályozó gén hibás. A vizsgálat szerzői arra bátorítják a nőket, hogy sok D vitamint szedjenek. Persze nem árt az orvosi felügyelet, csak meg kell találni azt az orvost, aki partner ebben. Olykor a kör itt bezárul, és marad az öngyógyítás. Vagy a napozás, amin keresztül nehéz a D vitamint túladagolni.

Egy 2006-ban megjelent tanulmány szerint a D vitamin hiány fontos szerepet játszik számos rákfajta, autoimmunbetegség, a magas vérnyomás és a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Mint a szerző írja, �meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy a kevésbé intenzív napfény védőhatása különféle betegségekkel szemben jóval nagyobb, mint káros hatása�. Egy 2006-os tanulmány 49 000 ember D-vitamin szintjét követte 14 éven át. Akiknek alacsonyabb volt a normál értéknél a D vitaminszintjük, azok körében 50%-al gyakoribb volt a emésztőrendszeri rák. A normál D vitamin szint 29%-al csökkentette a rákeredetű halálozást. Egy újabb 2006-os tanulmány rámutat arra, hogy napfény hatására csökken a non-Hodgkin lymfóma veszélye, sőt a magas D vitaminszint fokozza a melanómás beteg túlélési idejét. A melanóma (rosszindulatú bőrrák fajta) kialakulását szoros kapcsolatba hozzák a napsütéssel, azonban sokkal precízebb fogalmazás, ha leégésről beszélünk, mert valójában ez fokozza a melanóma kialakulásának kockázatát. A D vitamin valójában kifejezetten véd a bőrrák kialakulásával szemben. Napi 2000 egység D vitamin egy vizsgálat szerint megállítja a prosztatarák növekedését, 4000 egység hatásos depresszió ellen. Hasonló mennyiséget ajánlanak autoimmunbetegségekben, sok betegeknél komoly javulást tapasztalni. Ezek az adagok persze meghaladják az ajánlott napi adagot, tehát csak egy ideig lehet szedni nagy mennyiségben!

A napfény, és a D vitamin számos komoly betegséget megelőzhet, ill. javíthat az állapoton. Egy 2000-ben megjelent vizsgálat azt mutatta ki, hogy a sokat napozó multiplex sclerózisban szenvedő betegek halálozási arány 76%-al csökkent. Egy 1998-as amerikai vizsgálat kimutatta, hogy télen 50%-al több infarktus történik, mint nyáron. Mivel az az összefüggés is fennáll, hogy Északon sokkal több infarktus történik, mint Délen, a kutatók feltételezik, hogy itt is a napsütéses órák száma döntő lehet. A magas vérnyomásnak sok oka van, de az egyik, úgy tűnik a D-vitaminhiány. Közismert, hogy az Észak-Amerikában ill. az Európában élő feketéknek sokkal nagyobb a kockázata magas vérnyomás kialakulására, mint a fehér lakosságnak. Ennek oka az lehet, hogy az erősen pigmentált bőrnek több napsütésre volna szüksége a megfelelő mennyiségű D vitamin előállításához. A feltevést igazolja, hogy a vérnyomás délről Észak felé haladva növekszik.

A D vitamin hiánya számos egyéb betegséggel, zavarral is kapcsolatba hozható. Így a cukorbetegséggel, meddőséggel, premenstruális hangulatzavarral, depresszióval, elhízással, izületi gyulladással, gyulladásos bélbetegségekkel, psoriázissal, stb. Időskorban a D vitaminhiány fokozza a csonttörések kockázatát. A D vitaminhiány egyre komolyabb problémákat okoz szerte a világon. Az emberek kevés időt töltenek a napon, és nem pótolják szintetikus D vitaminnal az így keletkező hiányt. Amerika lakosságának kb. 70%-a krónikus D vitaminhiányban szenved. A hiányból keletkezett betegségeket aztán élethossziglan kezelik drága gyógyszerekkel, holott a megoldás sokszor egyszerűen a vitaminhiány megszüntetése volna.

Terhes anyáknak ugyan csak melegen ajánlott a napozás és a D vitamin fogyasztás Állatkísérletek tanúsága szerint a D vitaminhiány születési defektusokat okozhat. A terhesség korai szakaszában, amikor az idegrendszer kezd kialakulni, különösen fontosnak tűnik az anyai D vitamin bevitel. Mivel télen a természetes D vitamin szintézis igen alacsony szinten áll, feltételezték, hogy a nyáron született gyerekeknél, akik tehát télen voltak a magzati fejlődés korai szakaszában, több idegrendszeri probléma található. A vizsgálat megerősítette, hogy a nyáron született gyerekeknél hétszer gyakoribb volt a tanulási zavar.

A gyerekeknek pedig különösen fontos a D-vitamin adása, mert fejlődésükhöz az anyatejben és a táplálékban előforduló D-vitamin kevés. A D vitamin hiánya lelassítja a növekedést, nem tud megfelelően felépülni az életre szólóan meghatározó csontrendszer. Egy 1994-ben megjelent tanulmány különös kísérletet ismertetett. Állandó fertőzésektől küszködő gyerekeknek 9000 egység D vitamint adtak hat héten át, és a gyerekeknél megszűnt az állandó betegeskedés.

Az ember a Nap elől házakba, irodákba menekül, megszakadt a kapcsolatunk a természettel. Ennek beláthatatlan következményeit csak most kezdjük felismerni, pl. a D vitamin hiány alattomos következményeiben. A fentebb felsorolt betegségek esetén a mai orvosi praxisban soha nem gondolnak vitaminhiányra, a rákos, vagy autoimmun betegségekben szenvedő betegeket nem etetik D vitaminnal, mert ki hiszi, ki tudja, hogy ennek bármi jelentősége volna. Hát van, nem is csekély. Ideje volna felébrednünk, az embert nem ilyen viszonyokra tervezték, mint amiben élünk.